Csütörtökön és pénteken Szabadkán ülésezett a Nemzeti Tanácsok Koordinációs Testülete. A napirendi pontok között szerepelt a testület új elnöklőjének a megválasztása is. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban ezt a tisztséget Hajnal Jenő, az MNT elnöke töltötte be. Az elkövetkező időszakban a Bolgár Nemzeti Tanács elnöke vezeti majd a koordinációt, az alelnököt pedig a Macedón Nemzeti Tanács adja.

A résztvevők az oktatás, a hivatalos nyelvhasználat, a művelődés, illetve a tájékoztatás témakörében is megvitatták az időszerű kérdéseket. Az összejövetelre meghívót kaptak az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium, a Kisebbségi és Emberi Jogi Kormányhivatal, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői is.

A kétnapos tanácskozás Hajdújáráson egy munkaebéddel zárult, amely előtt a sajtó munkatársainak is nyilatkoztak a résztvevők.

2017 júniusában viszonylag nehéz időszakban voltak a nemzeti tanácsok, hiszen akkor kezdték el figyelemmel követni az akcióterv megvalósítását. A kisebbségi kerettörvényeket, a nemzeti tanácsokról törvényt is akkor próbálták kialakítani, de az oktatásban is voltak komoly gondok, emlékeztetett az MNT elnökségének a kezdetére Hajnal Jenő.

- Úgy gondolom, hogy mindaz, ami az elmúlt időszakban megvalósult, azonos az akkor, az elnökség átvételekor megfogalmazott tervekkel. Konkrétan, együttműködést, kapcsolatot építettünk ki a nemzeti tanácsok között, és azoknak a közös érdekeit úgy próbáljuk mindenekelőtt a minisztériumok felé bemutatni, hogy ebből ne konfliktushelyzetek adódjanak, hanem mindig egy együttműködés, hogy orvosolni tudjuk a közös gondokat.

Hajnal Jenő emlékeztetett, hogy volt egy olyan időszak is, amikor a nemzeti tanácsok módosítási javaslatait nem fogadta el az akkori Köztársasági Kisebbségi Tanács, s abból a helyzetből kellett a testületnek feltornáznia magát oda, ahol most van.

- Annak örülök, hogy a Kisebbségi Köztársasági Tanács legutóbbi ülésén azt tapasztalhattuk, hogy maga Ana Brnabić kormányfő is minden olyan kérdésben, ahol a koordináció igényeit megfogalmaztam, egyetlenegyet sem söpört le az asztalról, mindig azt kereste, hogy hogyan tudnánk együttműködéseket kialakítani ott, ahol eltérő álláspontok voltak. Az egyik legizgalmasabb téma a médiastratégiának a kidolgozása volt. Tudjuk, hogy első körben a nemzeti tanácsok elég komoly képviseletben voltak jelen a munkacsoportban. Később kizárták őket, egy új összetételben született meg a dokumentum, és most, amikor a kormány elfogadta a médiastratégiát, akkor az akcióterv kidolgozásában már teljes egészében részt tudunk venni. A közvitán elhangzott nemzeti tanácsi észrevételek sem voltak hiábavalóak, hisz ha most elolvassuk ezt a stratégiát, mégiscsak azt látjuk, hogy az úgy fogalmazódott meg, hogy ott vagyunk benne, az akciótervben pedig ezt még jobban ki tudjuk majd dolgozni.

A nemzeti tanácsokról szóló törvénynek az előkészítésében, főleg a kerettörvényeknél sok mindent abban a formában tudtak megvalósítani, hogy a nemzeti tanácsok elindulhatnak azon az úton, amelyen a stratégiai tervezésen lesz a hangsúly, jelentette ki az MNT elnöke.

- Az MNT is ebben látja most a legfontosabb feladatát. Sokan kérdezték, miért késtünk ezzel a munkával ennyit, de most teremtődtek meg a feltételek, amikor egymás után fogadja el a szerb kormány - és remélhetőleg a parlament is - ezeket a stratégiákat. Az elkövetkező időszakban az lesz majd a fő kérdés, hogy mi a sajátságainkat hogyan tudjuk megvalósítani. Ami ma magától értődő, hogy ezeket a stratégiákat adaptálni szeretnénk a saját körülményeinkhez.

Jelen pillanatban a legtöbb gond a kultúra terén mutatkozik, véli Hajnal Jenő.

- A művelődési minisztérium ezúttal is úgy dolgozta ki a maga stratégiáját, hogy nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem a többi érdekelt szerbiai intézményhálózatot sem vonta be a munkába. Ebből kifolyólag nekünk, nemzeti tanácsoknak fontos feladataink vannak a kulturális stratégia kidolgozásában. Ezen komolyan dolgozunk, s azt hiszem, hogy az az elvárás, ami a szerbiai művelődési stratégiában megfogalmazódott, hogy a szerb kultúrával, a szerb nyelvvel, a szerb írásmóddal és a határon túli diaszpórával való törődés mennyire fontos, áttételesen nekünk is fontos. Mi ezt úgy éljük meg, hogy az anyaország felé való fordulással a Kárpát-medencei magyarság egységes stratégiai kulturális tervezésében kell közösen létrehozni azt az értéket, amit mi fontosnak tartunk, s aminek az anyanyelv, a nemzeti kulturális örökség, a hit és minden olyan meghatározója jelen lesz, ami olyanná tesz bennünket, amilyenné egy nemzetet tehetnek azok az értékek, amik a kultúrán keresztül vetítődnek ki.

Sztefan Sztojkov, a Bolgár Nemzeti Tanács elnöke a koordinációs testület új elnökeként köszönetet mondott Hajnal Jenőnek az eddigi munkáért.

- Nemcsak a magyarok, hanem minden kisebbség jogáért azonos elánnal küzdött, a legkisebbekért is. Én a BNT minden ülésén elmondom, hogy próbáljunk úgy dolgozni, mint a Magyar Nemzeti Tanács, ami egy kiváló intézmény. Az elkövetkező időszakban is ilyen módon próbálunk dolgozni a partnereinkkel, a kormánnyal és a különféle állami intézményekkel.

Suzana Paunović, a Kisebbségi és Emberi Jogi Kormányhivatal igazgatója kijelentette, a kormány számára nagyon fontos, hogy a nemzeti tanácsok koordinációs testülete működik.

- Ezt a mechanizmust 2012-ben felújítottuk, s nyolc év után a tapasztalat azt mutatja, hogy mindez működik. A koordináció az, ahol közös nevezőre lehet hozni a nemzeti tanácsok érdekeit, függetlenül attól, hogy egy-egy tanács milyen nagyságszámú kisebbséget képvisel. Mindig vannak olyan témák, amelyek mindenki számára fontosak, s ezeket a koordináció a kormány, a minisztériumok irányában közvetíteni tudja, ahol dönthetnek arról, hogy helyzetük javuljon. Az akcióterv megvalósítása szempontjából is fontos a koordináció, hisz közösen kidolgozott megjegyzéseket tehetnek, ugyanakkor ez egy jó csatornája a kommunikációnak, amelyen keresztül elérhető mindegyik kisebbség, hisz ez egy közös pont. A Magyar Nemzeti Tanács elnöksége alatt nagyon sok fontos feladat volt, például az akcióterv kapcsán is. Fontos az is, hogy a koordináció elnökét maguk a tanácsok választják meg, s Szabadka után most a bolgár határhoz költözik a koordináció központja.

Suzana Paunović a sajtótájékoztatón elmondta, azt szeretnék, hogy a kisebbségi jogok megvalósítása az ország egész területén olyan szinten legyen, mint amilyen szinten itt északon, Vajdaságban van.