A járeki emlékmű mellett felállított fakeresztnél gyűltek össze ma az emlékezők, hogy elhelyezzék a kegyelet virágait annak a több ezer német, magyar és más származású ártatlan áldozatnak az emlékére, akik 1944 és 1946 között a gyűjtőtáborrá átalakított településen veszítették életüket.
Járekon csaknem hatezer felnőtt és ezer gyermek vált áldozatává az akkori gyűlöletnek, éhezésnek. A jugoszláv kommunista partizánhatóság által létesített koncentrációs táborban csaknem háromszáz magyar vesztette életét.
A két járeki emlékkereszt mementó és figyelmeztetés, emelte ki beszédében Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke. - Mementó, hogy a huszadik századi szélsőjobb- vagy szélsőbaloldali, tehát a náci és a kommunista diktatúrák a járekihoz hasonló tömegsírok ezreit hagyták maguk után. De, ahhoz, hogy ez megtörténhetett, az kellett, hogy előzőleg évtizedekig szítsák az ideológiai, a faji, a nemzeti és a felekezeti gyűlölet magvait. Itt, a közelben több ezer, általuk pusztulásra ítélt ember nyugszik, köztük közel háromszáz a magyar. A járeki lágerban a járványos betegségekben, az embertelen bánásmód következtében és az éhhaláltól odaveszett gyermekek száma a halotti anyakönyvek által igazolhatóan is eléri az ezret. Tito haláltáborairól évtizedekig nem lehet beszélni, csak a nyolcvanas években kezdődött meg egy hosszú politikai olvadás, amely fokozatosan a kommunizmus eróziójához vezetett Kelet-Európa-szerte és az egykori Jugoszláviában is. A táborba zárt magyarok sorsa és története még ezután is tabunak számított jó ideig. A Járekon meghalt németekről már lehetett beszélni, amikor az itt nyugvó magyarok után még nem volt szabad kutatni a történelmi dokumentumokban. Ezt a megkülönböztetést fejezi ki a két emlékkereszt is. A járeki megsemmisítő tábornak több mint 3600 magyar lakója volt. Túlnyomó többségüket, már azokat, akik a tábor poklából élve szabadultak, egész életükre megbélyegezték, vagyonukból kifosztva koldusokká tették. Nem csak ingatlanjuktól fosztották meg őket, de falujukból is kitiltották a kollektív bűnösség embertelen eszméinek megfelelően. Nemcsak Csúrog, Zsablya és Mozsor internált magyarjaiból nyugszanak itt sokan, a magyarokat érintő terror szélesebb körű volt: Palánka, Dunacséb, Dunabökény, Újvidék, Bácspetrőc, Kiskér, Ósóvé, Temerin, Magyarkanizsa, Szenttamás, Kucora, Óverbász, Ruma, Gádor, Erdővég, Kanak és Ókér is hozzájárult a magyarok hekatombájához. Nem szabad elfelejteni azért, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg mindez, soha többé ne lehessen a Duna medence népeit egymás ellen fordítani- fogalmazott a párt elnöke. A jelenre reflektálva elmondta, Európa ismét veszélyben van. - Veszélyeztetik a fundamentalista eszmék épp úgy, mint a már régebbről ismert szélsőjobboldali és szélsőbaloldali totalitarizmusok, amelyek egyszer, ha hatalomra jutnak, nem fognak kegyelmezni Európa hagyományos értékeinek, legyenek azok akár szerbek, magyarok, vagy más előjelűek – tette hozzá Csorba Béla.
A megemlékezés végén a VMDP és a VMSZ helyi szervezete, valamint az Első Helyi Közösség koszorút helyezett el a fakeresztnél és az emléktáblánál.
Nincs hozzászólás. Legyen az első!