A Szekeres László Alapítvány meghívására csütörtökön Szabadkára látogatott dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, aki megbeszéléseket folytatott Fejsztámer Róberttel, az Alap elnökével és munkatársaival, továbbá Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, illetve a Magyar Nemzeti Tanács vezetőivel: Hajnal Jenő elnökkel és Jerasz Anikóval, az MNT végrehajtó bizottsági elnökével.

Alkalmi sajtótájékoztatóján Szili Katalin emlékeztetett, hogy a napokban Magyarország átvette az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának elnöki tisztségét, s az elkövetkező fél évben, az elnökség idején, öt prioritást tartanak majd szem előtt, ami a magyarság számára a legfontosabb feladatokat öleli fel. Ezek a nemzeti kisebbségek kérdése, a vallásközi párbeszéd, ifjúsági kérdések, a technológiai fejlődés és a fenntartható fejlődés kérdése.

„Mindegyik olyan kérdés, amely a XXI. századi kihívásokra fontos felkészülést jelenthet, ugyanakkor a nemzeti kisebbségek védelme különösen nagyon fontos. Ez nemcsak magyar ügy! Az Európai Unióban 50 millió kisebbségi sorban élő nemzeti kisebbség található. A földrajzi Európában viszont minden hetedik polgár nemzeti kisebbségi sorban él! Fontosnak tartjuk, hogy meglegyenek azok a keretszabályok, amelyek akár egy elzászinak, akár egy dél-tirolinak, akár egy székelynek megadják a szülőföldön maradás és boldogulás esélyeit” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.

Dr. Szili Katalin szerint fontos az is, hogy meg lehessen különböztetni az őshonos kisebbségeket a most bevándorlóktól, mert ezeket most az európai szabályozás összemossa, s tulajdonképpen az EU-ban sokaknak az sem világos, hogy az identitás védelem és az arra való jog a számunkra miért fontos.

„Június 4-e előestjén fontos kiemelni, hogy a nemzeti identitás olyan, mint egy háromlábú szék, a nyelv, a kultúra és a hagyomány az, amelyek meghatározzák azt. Ha ebből bármelyik hiányzik, vagy ha nem kapunk rá esélyt, hogy gyakoroljuk, akkor a nemzeti identitás erőssége sérülni fog. Éppen ezért az elkövetkező fél évben a nemzeti kisebbségvédelem témájára négy ET-konferenciára fogunk szervezni. Remélem, hogy ezek hozzájárulnak majd ahhoz, hogy azon párbeszéd keretében, ami ma folyik Európa megújításáról, a konferenciák megállapításai asztalra kerülhetnek, s maga az Unió, azaz Brüsszel is szembesül majd azzal, hogy ezen a területen teendői vannak a jövőben.”

Dr. Szili Katalin szerint a mostani nagyon jó lélektani pillanat minderre, miután két sikeres aláírásgyűjtés is történt kisebbségi kérdésben. A Minority SafePack kapcsán a bírósághoz fordultak a kezdeményezők, mert az Európai Bizottság elkaszálta azt, viszont a nemzeti régiók kérdése még sikeres lehet, legalábbis a reményeink megvannak erre, fogalmazott a politikus.

Az elmúlt 11 esztendőben, amióta a nemzetpolitika megújult az állampolgárság kérdését, s a választójog megadását tekintve is, mindez a nemzeti összetartozásnak egy új lendületet adott. Szili Katalin kifejtette, hogy véleménye szerint a Vajdaság az egyik legsikeresebb régió a külhoni magyar közösségek között.

„Itt megvalósult egy olyan kulturális vagy más megfogalmazás szerint adminisztratív autonómia, amelyben a Magyar Nemzeti Tanács a maga stratégiái vonatkozásában kulturális, oktatási, média-ügyi és finanszírozási önállósággal rendelkezik. Fontos kiemelni, hogy Magyarország mellett a szomszédos országok közül Szerbia az egyetlen, amely alaptörvényében a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tekinti. Ezt nagyon fontos kiemelni, hisz ez biztosítja, hogy egyenlő jogokat kapjanak ezek a népcsoportok. Kárpátaljával összehasonlítva, óriásiak a különbségek a közösségek helyzetét tekintve” – mutatott rá Szili Katalin.

A miniszterelnöki megbízott méltatta az MNT azon lépéseit, amit a pandémia alatt a távoktatás területén tett.

„Kiváló oktatási anyagok készültek, s június 4-e kapcsán szólnom kell arról is, hogy nemcsak a többi külhoni területnek biztosítanak jó példát, hanem a diaszpórának is. Az a tankönyv, amit a kicsiknek összeállítottak a magyar nyelv oktatására, az ugyanúgy használható Londonban, Kanadában vagy Ausztráliában, mindegyik olyan magyar közösségben, ahol a fiatalok meg szeretnék tanulni a nagyszüleik nyelvét. Úgy gondolom, hogy a nemzetpolitikai változások 11 éve alatt itt kihasználták a gazdasági és oktatási támogatások nyújtotta lehetőségeket is. Örömmel néztem a Szekeres László Alapítvány e gyönyörű épületét. Olyan közösségi tereket tudnak biztosítani, ami alapján elmondhatjuk, hogy ez a nemzet eggyé vált. Bárhol él is egy magyar a világon, érezheti annak a biztonságát, hogy egy közösséghez tartozik.”

Ha valaha is fontos volt a számunkra a biztonság, akkor most a XXI. század elején vált igazán fontossá, figyelmeztetett dr. Szili Katalin:

„Ezt üzenik a pandémia, a környezeti problémák és a migrációs kérdések is. Fejsztámer úrral, aki Magyarkanizsa polgármestere is, sikerült néhány szót váltanom arról, hogy mi a helyzet ott, a határ térségében, s innen is köszöntöm minden magyar honfitársamat a magyar összetartozás napján!”

Dr. Szili Katalin szabadkai látogatása végén részt vett a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ Csütörtök esték – másképp elnevezésű rendezvényén. Máriás Endre szerkesztővel beszélgetett arról, hogy miként látja a vajdasági magyar valóságot.