Testületünk számára az a közös döntés, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz, valójában azt jelentette, hogy a saját, a szerbiai kisebbségi érdekvédelem és az anyaország által megfogalmazott célokhoz illeszkedve még inkább hozzájáruljon ahhoz, hogy a vajdasági magyarság szülőföldjén magyarként élhessen, megmaradjon és boldoguljon, s a felnövekvő új nemzedékek is megtalálják helyüket és szerepüket abban, hogy közösségünk érdekeit és értékeit szem előtt tartva változó világunk aktív alakító legyenek, mondta a Magyar Nemzeti Tanács 2021. évi munkabeszámolóját ismertetve Hajnal Jenő, az MNT elnöke. Ez volt az ülés egyik kiemelten fontos napirendje a tavalyi pénzügyi beszámoló és zárszámadás mellett.
A konkrét eredményeket, beruházásokat összefoglalva a testület elnöke kiemelte:
- Szabadkán átadásra került egy új bölcsőde és óvoda, folytatódott Maradékon a szórványóvoda építése, felavatták Magyarkanizsán a Vajdasági Bírkózóakadémiát, de nem volt olyan köznevelési és felsőoktatási intézmény, ami az elmúlt három évben ne részesült volna az MNT jelentősebb támogatásában. Tavaly is megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a sajátos igényű magyar diákokat segítő oktatási intézményeknek is. Folytatódott a felsőoktatási koncepció megvalósítása. 2017-ben kezdődött el az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara épületének teljeskörű felújítása és várhatóan az építkezések 2022 nyaráig befejeződnek. A Szabadkai Műszaki Szakfőiskola fejlesztése és jogi státusának rendezése tavaly is kiemelt stratégiai feladat volt. A zentai székhelyű Pro Scientia Naturae Alapítvány folytatta a zentai felsőoktatási képzőközpont leendő épületének az átalakítását. Tovább bővül a kárpát-medencei felsőoktatási tér Szabadkán, a Szekeres László Alapítvány tulajdonában lévő két épület felújításával, valamint a felsőoktatási és a kulturális közösségi tér szétválasztásával. A két ingatlanfelújítás hosszú távon minőségi és tartós megoldást biztosít majd, hiszen lehetővé válik a felsőoktatási, a szakmai-pedagógiai, és a kulturális-pedagógiai képzések szétválasztása. Az elmúlt három évben a kulturális és a közművelődési, valamint a kulturális örökség intézményrendszerének fejlesztése, a kultúra közösségi terei tulajdonviszonyának tartós rendezése, azok kialakítása, építése, felújítása és felszerelése állt figyelmünk középpontjában - sorolta Hajnal Jenő, hozzátáve, hogy 2021-ben a magyar művelődési házak és közösségi terek egy része megújult, míg többnek a fejlesztés elkezdődött.
- Különösen örülhetünk annak, hogy Bácskertesen, Doroszlón, Szilágyin, Tiszaszentmiklóson és Palánkán a helyi magyar művelődési egyesületek befejezték hosszú évek óta tartó beruházásaikat. Bogarason felszentelésre került a falu új temploma, sok egyházi épület részbeni felújítása is befejeződött Hajdújáráson, Ludason, Tornyoson, Törökkanizsán és Zentán, ugyanakkor további templomok felújítása is folyik. A következő években számos templom felújítása fejeződik be. Fontosnak tartjuk a helyi egyházi fejlesztéseket is, amelyek már a XXI. század idegenforgalmi elvárásainak is igyekeznek eleget tenni. Ezek közül a három legjelentősebb beruházás az aracsi pusztatemplom és környezete rendezése, a szabadkai Szent Teréz székesegyház és a zsablyai római katolikus templom műemléki helyreállítása és örökségvédelmi fejlesztése.
Hajnal Jenő elmondta, hogy az elmúlt év kulturális életét az jellemezte, hogy új programok szervezése mellett pótolták a 2020-ban, a járvány miatt elmaradt eseményeket, ugyanakkor elmaradt a Tanyaszínház turnéja, annak megszakítása után az előadásokat Kavillón tartották meg. A médiát is nagy kihívások elé állította az elmúlt két év. A járvány miatt megdrágult a papír, ami a Magyra Szónak és Hét Napnak okozott gondot. Fontos feladat volt közösségünkben tudatosítani az anyanyelvhasználat fontosságát, mert ez a többség tagjait is arra ösztönzi, hogy beszélőpartnereink tudjanak és akarjanak lenni a hivatalban, az utcán, az élet minden területén. Ezt segítette a tanács 2021-be elfogadott hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája is, ismertette a munkabeszámolót az MNT elnöke.
Ezt követően a pénzügyi beszámolót ismertette Jerasz Anikó, az MNT végrehajtó bizottságának az elnöke. Eszerint a tervezett bevétel 1 milliárd 769 millió 173 ezer dinár volt, ami 99 százalékban megvalósult. Néhány önkormányzati és anyaországi befizetés maradt el csupán.
- A kiadási oldal a tervezett szerint alakult kisebb eltérésekkel. A programok nem naptári évhez köthető megvalósulása miatt az egyes kontókon található maradványösszegek a 2022-es évben kerülnek majd felhasználásra, illetve néhány program esetében, amikor meghaladtuk a tervezett összegeket, néhány kontó terhére számoltuk azokat el. A költségvetés kiadási oldala 715 millió 193 ezer dinár. Mivel a programok megvalósulása nem köthető a naptári évhez, ezért a fennmaradó 1 milliárd 53 millió 980 ezer dinár 2022-ben kerül majd felhasználásra - mondta Jerasz Anikó.
A beszámolók együttes vitájában Novák Anikó (Magyar Mozgalom) gratulált a munkához, amit ez a részletes beszámoló megkövetelt. Üdvözölte azt is, hogy szétválasztják a szabadkai VM4K oktatási és kulturális tevékenységét, s ezzel megszűnik az intézmény - ahogy Novák fogalmazott - “öszvér” jellege. Elmondta, továbbra is az a véleménye, hogy a képzések megszervezését inkább egy magyar menedzsmentű egyetemen tartaná célszerűbbnek.
Kucsera Géza (Magyar Mozgalom) nehezményezte, hogy az MNT nyugat-bácskai és egyéb tanulmányútjaira az ellenzéki képviselők nem kaptak meghívást.
Paskó Csaba (Magyar Összefogás) Novák kijelentésére reagált, miszerint a fiatalokat szinte elűzi a politikum Vajdaságból. Véleménye szerint senkit sem űznek el, bár van egy nagy migráció Európába, a fiatalok jönnek-mennek, néha gyökértelenül is. Talán ez divat is, erről konferenciákat lehetne szervezni. Aki akarja, az itthon is megtalálhatja és megvalósíthatja magát. Azt MNT sokat segített abban, hogy akik itthon akarnak érvényesülni, azoknak legyenek kapaszkodó pontjaik. Paskó atya elmondta, hogy a szabadkai megyéspüspök üdvözli azt, hogy az MNT segíti a templomok felújítását és újak építését.
Dr. Mészáros Zoltán (Magyar Összefogás) emlékeztetett, hogy az aracsi pusztatemplom felújítása kapcsán nagyon sok egyeztetést kellett lefolytatni a hazai és magyarországi műemlékvédőkkel, s ezt a munkát is az MNT vállalta.
Petkovics Márta (Magyar Összefogás) a tankönyvkiadás kapcsán azt mondta, hogy folyamatos azok fordíttatása és írása. A kiadványok véleményeztetését is elvégzi az MNT a legjobb szakemberek felkérésével. 170 munkatárs dolgozik ezeken a tankönyveken.
A vita végén Hajnal Jenő a kérdésekre válaszolva elmondta, hogy valóban szétválik a Szekeres László Alapítvány két épületében a munka. Az egyikben oktatási munka folyik majd, a másikban pedig kultúrafejlesztés. A VM4K jelenlegi épületében folyik majd a felsőoktatási képzés, a Fasizmus áldozatai terén lesz az új épület, ahol kulturális programokat szerveznek majd. A felsőoktatásról szólva elmondta, hogy a szerb törvények nem ismernek bizonyos fogalmakat, mint például a kétszakos képzést, ami Magyarországon és Európában is gyakorlat, s ezért nehéz bizonyos tervek, fejlesztések megvalósítása. A kisebbségi akcióterv újabb változata révén ezt a lehetőséget is próbálják elérni. Hajnal Jenő elmondta azt is, hogy a tanulmányutakra a hivatal munkatársaival mentek elsősorban, hogy ismerkedjenek az adott települések magyarságának a képviselőivel. Ígéretet tett arra, hogy a következő utakra a tanács tagjai is meghívást kapnak.
A szavazáskor a jelentéseket az MNT szavazattöbbséggel fogadta el. A munka folytatásában a többi közt napirendre került még a Szekeres László Alapítvány, az Európa Kollégium, a Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő és Gyakorlóintézmény, a Pannónia Alapítvány 2021-es munka- és pénzügyi beszámolójának jóváhagyása, illetve a Vajdasági Birkózóakadémia Alapítvány, a Zentai Történelmi Levéltár, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2022. évi terveinek megvitatása.
Milyen jellegű az a felújítás, ami 2017-ben kezdődött el, s várhatóan(!) idén nyárra fejeződik be? Amiatt a borzadály miatt húzódott el a munka, amit hozzáépítettek a műemlékhez, vagy valami más van a háttérben?