Szerbiában október 1-jén kezdődik a népszámlálás és a hónap végén zárul majd. Kisebbségi szempontból sorsdöntő, hogy hányan vallják majd magukat például magyarnak, hisz az önkormányzatokban a nemzetisági arányok alapján dől el, hogy hivatalos nyelv lesz-e a magyar is. Pásztor István, a VMSZ elnöke mai, szabadkai sajtótájékoztatóján mindenkit arra buzdított, hogy szabadon vallja meg vallását, anyanyelvét és nemzetiségét.

Mindig fontos volt tudni azt, hogy kik vagyunk, hányan vagyunk, hogyan élünk, milyen körülmények között élünk. Ez azért is fontos különösen a modern társadalmakban, mert ezeknek az adatoknak a tükrében lehet megfogalmazni különböző politikákat, lehet fejleszteni különböző térségeket, lehet bepótolni különböző mulasztásokat, illetve fontosak ezek az adatok minden azt követő tudományos kutatás szempontjából is, mutatott rá a VMSZ elnöke. Kiemelte, a többnemzetiségű közegekben a statisztikai hivatal lehetőséget teremtett arra, hogy a kérdezőbiztosoknak úgynevezett asszisztensei legyenek, akik az esetlege s nyelvbéli nehézségeket kezelni tudják.

- Szeretném ezúton is tisztelettel arra kérni a polgárokat, hogy várják a kérdezőbiztosokat, hogy engedjék be őket, legyenek nyitottak az irányukba, segítőkészek, s ne üljenek fel azoknak a mendemondáknak, hogy nem kell őket beengedni, hogy ne kutakodjanak a magánéletünkben. Szeretném leszögezni, hogy ennek a folyamatnak nem az az elsődleges célja, hogy egyenként legyen képünk a polgárról, ugyanis ezek az adatok ismertek. A népszámlálásnak az az értelme, hogy egy helyen, egy metodológiai eljárással, a polgárok bevallása szerint tudjuk összegyűjteni az adatokat. A kérdőív egységes, s elektronikus formában létezik. Ez az első olyan előírás Szerbiában, amely nem papíralapú. Az adatfeldolgozás így sokkal gyorsabb lesz, nem kell a papírról az adatokat bevinni a számítógépbe, hanem azok automatikusan bekerülnek a bázisba.

A kérdések a lakosságra vonatkoznak, a háztartásra, a gazdaságra, a lakhatási körülményekre, az energiahatékonyságra, a digitális jártasságra, sorolta Pásztor István.

- A mi és az összes nemzeti közösség számára különösen fontos négy kérdés. Az egyik az, hogy mi az embernek az állampolgársága. Szeretném világosan elmondani, hogy az alapértelmezés, hogy mi vajdasági magyarok szerb állampolgárok vagyunk. Az állampolgárság nem összetévesztendő a nemzetiséggel. Ha valakinek kettős állampolgársága van, akkor azt tessék megvallani! Senkinek semmiféle hátránya nem származik abból, hogy ha elmondja, hogy a szerb állampolgársága mellett van neki magyar vagy más állampolgársága is. A nemzeti hovatartozás kérdése is nagyon-nagyon fontos. Erről nincsen papír, ez érzés kérdése. Az ember annak vallja magát, aminek érzi magát. Szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy vallja meg szabadon a nemzeti hovatartozását. Ebben az országban ebből senkinek semmiféle hátránya nem származik. A harmadik kérdés, ami nagyon fontos, az az anyanyelv. S ami még legalább ennyire fontos, amire külön szeretném felhívni a figyelmet, az a vallási vagy a felekezeti hovatartozás. Az identitásnak ez is egy fontos eleme.

A nemzetiségi adatoknak gyakorlati jelentőségük is van, ugyanis a különböző jogoknak a kiharcolása, megállapítása, az azokkal való élés lehetősége gyakran ezeknek a számoknak a következménye, mutatott rá a pártelnök.

- Például, hogy hivatalos nyelv lehet-e egy önkormányzaton belül valamelyik közösségnek a nyelve, az annak a függvénye, hogy hányan élnek az adott népcsoportból abban a közösségben. A statisztikai adatokat veszik figyelembe a 10 évenkénti összeírás alapján. Így lett hivatalos nyelv Szabadkán a bunyevác.

Mivel a VMSZ számára fontos a népszámlálási folyamat, ezért kampányt indítottak.

- Segítjük is ezt a folyamatot, mégpedig úgy, hogy ahol lehetett, ahol voltak embereink, ott kérdezőbiztosokat is állítottunk. Nagyon hosszú folyamat volt ez teszteléssel, képzéssel, ami felkészítette az embereket erre az eljárásra. Emellett körülbelül 100 asszisztenst toboroztunk, akik segítik a biztosok munkáját olyan közegekben, ahol feltételezzük, hogy lehetnek nyelvi akadályok.

Pásztor István röviden ismertette, hogy mire számíthatnak a polgárok.

- A gyakorlatban ez a folyamat úgy fog kinézni, hogy jönnek a kérdezőbiztosok, felteszik a kérdéseket, elektronikus úton bejegyzik a válaszokat. Amennyiben valaki nincsen otthon, akkor üzenetet hagynak, hogy egyeztessenek egy időpontot, amikor újra el tudnak jönni. Ha valakinek úgy kényelmesebb, akkor ez a folyamatot telefonon is le lehet bonyolítani. Ha valaki nem tartózkodik otthon, de a családnak a részeként él ugyanazon a lakcímen, akkor az ő adatait is el lehet mondani.

Az első számbeli eredmények a lakosság számára vonatkozóan már novemberben meg fognak jelenni, majd a jövő év tavaszától 2024 őszéig érkeznek az újabb adatok, ahogy a statisztikai hivatal halad a feldolgozással. Pásztor István elmondta azt is, hogy mintegy 50 óriásplakátot is kihelyeznek Vajdaság szerte, amelyeken vajdasági magyar közéleti személyiségek buzdítják a polgárokat a népszámlálásban való részvételre.