Szerbiában a magyar kisebbség a jogai teljes tiszteletben tartása mellett tudja megélni magyarságát, ezért példaértékűnek számít Európában - hangsúlyozta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos kedden Szabadkán, ahova a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására látogatott el.
Mint mondta, számára különösen fontos volt a kisebbségek ügye a most véget érő európai bizottsági tisztségében, és igyekezett megmutatni azokat az értékeket, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselnek Európában, írja az MTI.
Rámutatott, hogy a magyar nemzeti kisebbség Szerbiában nemcsak szerves része az országnak, de a politikai hatalomban is jelen van, hiszen a kormánykoalíció része, van magyar frakció a szerb parlamentben, a vajdasági parlament elnöke magyar, és vannak magyar iskolák és templomok a Vajdaságban. "Azért is jöttem, hogy megerősítsem magam abban, hogy jó úton járunk, jó dolgot csinálunk, és ha mindenki azt tenné, ami itt történik, akkor sokkal jobb lenne a világ mindnyájunknak, főleg a kisebbségeknek" - húzta alá.
Az EU bővítésével kapcsolatban kiemelte: most már egyértelmű, hogy "az Európai Unió készen áll arra, hogy új tagokat vegyen fel". Az utóbbi két év döntései is arra mutatnak: "Európa felkészül arra, hogy a következő bizottsági mandátum végén új tagokat tudjon befogadni" - magyarázta, majd hozzátette: "ehhez persze az kell, hogy Szerbia is végezze el a maga részét, és Szerbia teljesítse a tagsághoz szükséges feltételeket, ezért mondtam azt Belgrádban többször, hogy az ajtó nyitva áll, tessék rajta belépni".
Közölte: amikor 2014-ben olyan bizottsági program született, amely arról szólt, hogy nem lesz bővítés, a balkáni országok elbizonytalanodtak, és ez visszavetette a fejlődésüket. "Ezzel nemcsak öt évet veszítettünk, amely egy bizottsági mandátum hossza, hanem annál sokkal többet, hiszen vissza kellett építenünk a bizalmat a Balkánon is az iránt, hogy ebből tényleg lesz valami" - húzta alá.
A találkozót követően Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: megállapítást nyert, hogy "az elmúlt tíz évből tudunk olyan eredményeket felmutatni, amelyek európai kitekintésben is eredménynek számítanak, mint amilyen a nemzeti tanácsoknak a helyzete, a tartományi autonómia, vagy pedig a történelmi megbékélés a szerbek és a magyarok között, vagy az, hogy a kollektív bűnösségünket kimondó határozatokat hatályon kívül tudtuk helyezni úgy, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyekben az ezeket az elveket hirdető jogszabályok még nyolcvan év után is hatályosak".
A laziosnak figyelmébe ajánlom: aki Németországban nem németül próbál szót érteni, az bevándorló, alkalmazkodnia kell. Aki Szabadkán akar magyarul ügyet intézni, az őslakos, joga van rá. Ez azon autonómia egyik jellemzője, ami nálunk nincs.
Lazio, Lazio... Van egy kis különbség! Ott, aki nem német, az "gyüttment", és nincs az a német hivatalnok, aki az odacsődültekhez, mindhez anyanyelvén tudna szólni! Egyébbként, aki oda megy, tanulja meg az ország nyelvét. A délvidéki magyarság saját szülőföldjén él, még akkor is, ha elorozták. Azoknak illene tudni az itt élőek nyelvén is, akik hadizsákmányként kapták a területet. Ez az apróság a különbség!
" szabadkai " , próbált Ön például Németországban ügyfélszolgálattal nem németül beszélni ?
Próbált-e Várhelyi úr pl. a Parking Közvállalat ügyfélszolgálatán magyarul beszélni?
Kétségkívül van előrelépés. Egy-két állítással van bajom... A MNT tanácsadó, ajánló testület. Vajdasági autonómia nincs. Semmiféle autonómia nincs egy teljesen központosított államban. Minden Belgrádban dől el. Mivel most a két ország nagyon jóban van, ami üdvözlendő, sok dolog a javunkra dől el, pl.az oktatásban. Sok minden magyarországi pénznek köszönve működik, lett meg. A megbékélésről meg annyit, hogy pl.a tankönyveket nem írták át, a szerbek