Teljesen megtelt ma a muzslyai Szűz Mária Szent Neve templom hívekkel azon a hálaadó szentmisén, amely során a szalézi atyák elbúcsúztak a közösségtől. Muzslyán 1965 óta látták el a lelkipásztori munkát az atyák. Nemrégen a szlovéniai rendtartomány vezetője értesítette a Nagybecskereki Egyházmegyét, hogy a rend nem tudja tovább vezetni a Szűz Mária Szent Neve plébániát. Ma tartották a szalézi atyák búcsúszentmiséjét. Kalapis Sztoján atya, Jelen Janez atya, Rafo Pinosa atya búcsúzott, de visszajött Muzslyára Varga Zoltán atya, és Tratnjek Stanko atya is, akik már korábban elköltöztek Szlovéniába.

Jelen volt a Szent Cirill és Metód szlovén rendtartomány főnöke, Peter Končan atya, aki méltatta a Muzslyán szolgált atyák munkásságát.

- Mit csináltak a szaléziak? Lelkigondozás, hitoktatás, hitoktatáshoz megfelelő helyiségek építése, templomok felújítása és építése, Muzslyán kívüli plébániák vezetése... Ez a nagy növekedés időszaka volt. Munkamódszerükkel a szaléziak szélesebb körben szerettek volna kinyúlni az oktatás és a társadalmi élet területére. Nagy nyomot hagyott ezen a helyen egy kollégium létrehozása, amely sok éven át menedéket és jó oktatást nyújtott a Nagybecskerek különböző iskoláiba járó fiúknak - mondta Končan atya tartományfőnök, aki a híveknek is köszönetet mondott, hisz velük együttműködve tudtak tenni a közösségért a szaléziak.

Gabona Ferenc, az egyház tanácselnöke, a hívek nevében mondott köszönetet.

-Istennek a terveit mi emberek sokszor nem is tudjuk fölfogni, és azt úgy átélni. Mindenesetre ez egy nehéz pillanat, amikor el kell búcsúznunk. A búcsúzás mindig nehéz, de bízunk benne, hogy Isten olyan utat választott nekik, olyan közösséget, ahol szintén befogadó készségűek lesznek, és jó egészségben és Isten áldásával tudják végezni munkájukat, szolgálatukat az új közösségben is - mondta Gabona Ferenc.

Gizella nővér, a leánykollégium alapítója elmondta, kettős érzés van benne.

-Ha őszinte vagyok, az egyik szemem sír, a másik nevet. Az ő számukra az biztos, hogy egy kis megkönnyebbülés lesz, hiszen nagy felelősség volt évtizedeken keresztül egy ilyen nagyközséget vezetni, törődni az emberekkel, lelki atyaként itt állni, és minden gondunkban, bajunkban mellénk álltak. Másrészt meg örülök, hogy Sztoján atya, amilyen beteg, most egy kicsit pihenhet. Az idősek pedig megérdemlik a kiérdemelt nyugdíjat - mondta a nővér.

A hívek közül Szarvák Júliát is megérintette ez a búcsúzás.

- Nagyon meglepődtem, hogy elmennek ezek a tisztelendő urak, nagyon megszoktuk őket, mert régóta itt vannak. Ez olyan, mintha egy testvér vagy egy családtag menne el, nagyon fognak hiányozni. Biztos, hogy jó lesz az az atya is, aki jön ide, erről nincsen szó, de mi őket megszoktuk, meg ők is minket nagyon megszoktak, úgyhogy nagyon ismerjük őket, ez nekünk egy kicsit olyan, mintha csapás ért volna bennünket - fogalmazott Szarvák Júlia.

A fiatalok is nagyon kedvelték a szalézi atyákat. Süveg Emma, az 1-es számú Sík Sándor cserkészcsapat tagja is kicsi kora óta a közösség aktív tagja volt, szép emlékei vannak.

- Mondhatjuk, hogy igazából itt nőttem fel. A szaléziak mindig is jelen voltak az életemben. Kiskorom óta ide jártunk játszani, régebben, mint gyerek az oratóriumokba jöttem, később pedig mint animátor és cserkész jártam itt. Aktívan részt vettem a közösségi életben, és nagyon a szívemhez nőtt az egész, a papokkal való kapcsolat, különösen Sztoján atya állt közel hozzám, mert ő volt az, aki mindenhol ott volt, és mindig bevonzotta a gyerekeket ide - mondta Emma.

Kalapis Sztoján atya szolgálatának legnagyobb részét, 37 esztendőt Muzslyán töltött.

- Szlovéniába távozok és Verzsében (Veržej) leszek egy évig. Aztán majd meglátjuk a főnökömmel, hogy hova helyez át - mondta Sztoján atya, aki nyugtázta, nem volt könnyű a mai nap, de hozzáfűzte: - Mikor ennyi jó ember körülvesz, akkor könnyebb.

A szalézi atyákat az Isteni Ige Társaság Magyarországi Tartományrend tagjai követik.