A zentai felsővárosi temetőben a kálváriadombon, ft. Szeles Oszkár plébános által celebrált szentmisével emlékeztek ma azokra, akik életüket áldozták a városért, annak lakóiért, majd a megemlékezés az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc, illetve az 1944-es magyarellenes atrocitások áldozatainak az emléksírhelyénél folytatódott, ahol Burány Hajnalka, Zenta polgármestere szólt az egybegyűltekhez.

A polgármester beszéde elején rámutatott, hogy mindenszentekkor, illetve halottak napján nemcsak elhunyt szeretteinkre emlékezünk, hanem főt hajtunk mindazok előtt, akik életüket áldozták és vérüket hullatták az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során, valamint az 1944-ben ártatlanul kivégzett áldozatok emléke előtt is.

Burány Hajnalka a jelenlévőket emlékeztette, hogy az emléksírban nyugvó hősök a jobb és szebb jövőért harcoltak, azért, hogy nekik és az utánuk felnövő nemzedékeknek jobb legyen és megjegyezte, az előttük való tiszteletadás az összetartozásunk kifejezése.

– Ezek a napok lehetőséget adnak arra is, hogy megálljunk egy pillanatra a mindennapok rohanásában és arra is emlékeztet minket hogy életünk egy-egy megélt pillanata értékes és megismételhetetlen. Elvesztett szeretteink tanították meg nekünk, hogy az élet törékeny, de éppen ezért olyan különleges. Így ezek a napok nem csak gyászt jelentenek, hanem egy újfajta felismerést is: azt, hogy értékelnünk kell az időt, amely megadatott számunkra. A jövőbe vetett hit és az emlékezés nem állnak egymással szemben, éppen ellenkezőleg, erősítik egymást.

A megemlékezés folytatásában a zentai önkormányzat, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség illetve a község területén működő vajdasági magyar politikai szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés virágait.

A megemlékezésen alkalmi műsorral a Délibáb Magyar Művelődési Egyesület népdalkórusa működött közre.