A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja – erről Orbán Viktor beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök a másik fontos célkitűzésnek a versenyképesség erősítését nevezte. Magyarország július 1-jétől fél éven át látja el az Európai Unió soros elnöki feladatait. A kormányfő ma Brüsszelben vette át hivatalosan az elnökséget a belga kormányfőtől.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az elnökséget most vesszük át, de a stafétát váltó három ország – Spanyolország, Belgium és Magyarország – együttműködése már korábban megkezdődött. „Egymás után, egymástól vesszük át a munkát, meg a dossziékat is. Ezért mondhatom, hogy a belga miniszterelnök jó munkát végzett. Kár, hogy elvesztette a választásokat, de ez egy ilyen szakma. Ha az emberek nem bíznak a vezetőkben, akkor ennek ez a vége” – mondta.

Az EP-választások hazai eredményét értékelve Orbán Viktor kifejtette: az ő helyzete teljesen más, hiszen a Fidesz–KDNP 45 százalékos választási eredményt kapott. „Ez Európában a legmagasabb, és rávertünk a másodikra vagy 15 százalékot” – fogalmazott.

Legyőztük a régi és új ellenzéket egyszerre, tehát joggal érezzük úgy, hogy a kormány iránti bizalom megerősítést kapott,

és ezzel az erőforrással, lendülettel és biztonságérzettel kezdhetünk bele az elnökségi munkába – tette hozzá.

Az uniós elnökség gyakorlati feladatairól szólva Orbán Viktor kifejtette: 1500 munkacsoport-ülést fognak tartani, 230 elnökségi rendezvényt, 37 magas szintű tanácskozást. Budapesten kerül sor a 27 európai miniszterelnök csúcstalálkozójára, de van egy Európai Politikai Közösség nevű szervezet, melyben 47 európai miniszterelnök és államfő érintett, ők is Budapestre érkezek majd. Jelenleg 260 magyar dolgozik Brüsszelben, ezer ember dolgozik Budapesten; az elnökségi munkában pedig van százhúsz jogalkotási dosszié. Mindezt előre kell tolni, előre kell vinni – ez a munka, ami ránk vár – mondta a kormányfő.

Az Európai Unió vezetésében a három korábban erős frakció által, egymás között kiosztott vezető pozíciókról szólva Orbán Viktor kifejtette: most még optimistább, mint korábban volt. A miniszterelnök szerint

az optimizmusra a választás után az adott okot, hogy egész Európában a változásra szavaztak az emberek.

„A huszonhét országból húsz országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég! Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni. Ezért bukott meg a belga miniszterelnök, ezért bukott meg a francia kormány, és Németországban is rezeg a léc” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint az optimizmus elsődleges forrása, hogy az emberek változást akarnak, de a brüsszeli bürokraták ezt másképp gondolták; ők nem akarnak változást. Ez tovább növeli az optimizmusukat, mert még inkább nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy változtatni kell, és minél nyilvánvalóbb ez a tény, annál inkább be fog következni a változás. Ezért indítottak el egy új európai képviselőcsoportot, „ami hihetetlen tempóban nő, nagyon gyorsan mi leszünk a harmadik, aztán meg majd az első legnagyobb képviselőcsoport itt, Brüsszelben. Ennek egész egyszerűen az az oka, hogy az elégedetlenséget nem tudta befogadni Brüsszel, nem alkalmazkodott hozzá, nem hallgatott az emberekre, hanem visszautasította az emberek döntését.”

Hangsúlyozta: a brüsszeli vezetők „kötöttek egy hatalmi paktumot, aminek csak az a célja, hogy még öt évig ők uralják Brüsszelben a politikai pozíciókat. De ez nem fog menni, mert az emberekkel szemben nem lehet kormányozni, és ez bennünket, akik változást akarnak, még inkább megerősít. Fölemel, megnöveli az erőnket és ezt a változást el fogjuk érni. Ha nem két hét alatt, akkor majd két hónap alatt, de ez meglesz” – mondta.

Amikor Ursula von der Leyen újabb jelöléséről szavaztak a kormányfők az Európai Bizottság élére, Orbán Viktor nemmel szavazott. Az Európai Néppárt pedig Manfred Webert jelölte a bizottság elnökének, ami Magyarország számára katasztrófa lett volna. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor hangsúlyozta: von der Leyen elnöksége sem vonul be aranybetűkkel a magyar történelemkönyvbe, de amit Manfred Weber művelt volna – aki közismerten magyarellenes, kifejezetten hungarofób ember –, az sokkal rosszabb lett volna. Ezért mindenképpen meg kellett akadályozni, hogy a bizottság elnökévé váljon.

Emlékeztetett, hogy Webernek volt egy emlékezetes mondata, ami erre okot adott: azt mondta, hogy ő nem akar a magyarok szavazatával a bizottság elnöke lenni. Ha a magyar emberek szavazatával nem akart (elnök lenni), azzal az egész országot támadta meg – ilyen nincs. Meg lehet sérteni a miniszterelnököt, bár az sem szép dolog a tárgyalópartnertől, de belefér; egy országot azonban nem lehet sértegetni – húzta alá Orbán Viktor.

Egy ország állampolgárait „nem lehet lekezelni, mert egy ország ki fog állni magáért, és én ki is álltam Magyarországért. És Weber elnök úr kérése meghallgatásra talált, nem is lett a bizottság elnöke, és így jött a képbe Ursula von der Leyen, akit jobbnak találtunk, mint (amilyen) Manfred Weber lett volna” – fogalmazott.

Hozzátette, ezt most is így gondolja, „függetlenül attól, hogy az elnök asszony teljesítménye az elmúlt öt évben különösen a háború és a migráció ügyében megtalálni a zöld átmenetet, amit „green dealnek” hívnak tolvajnyelven. Ebben a három évben az ő teljesítménye meglehetősen szerény volt, ezért szeretnénk egy jobb képességű, alkalmasabb vezetőt a bizottság élére. Arról nem is beszélve – folytatta –, hogy időnként méltatlan döntéseket hozott Magyarországgal szemben, jogállamiságnak álcázott politikai támadásokat indított a Bizottság Magyarországgal szemben, és ezt sem lehet szó nélkül hagyni. Mindennek van következménye: nem tudjuk támogatni (Ursula von der Leyent) abban, hogy a bizottság elnöke maradjon – szögezte le Orbán Viktor.

Külön kell választanunk az eljárást és a személyi döntéseket. Ha az eljárást nézzük, akkor én is olyanokat mondanék, mint (Matteo) Salvini (az olasz Liga párt elnöke), ha olasz lennék, mert hogy a magyarokat időnként kihagyják egy-egy döntésből, az se szép dolog, de mondjuk az ország mérete, az Európai Unióban betöltött szerepe ezt nem teszi botrányossá. Na de Olaszországot kihagyni, amely mégis csak az EU hat alapító államának egyike, több mint hatvanmillió emberrel, egy fantasztikus kultúrával, erős gazdasággal, őket kihagyni a pozíciókról szóló tárgyalásból, az nem tűnik okos dolognak – hangsúlyozta a kormányfő.

Hangsúlyozta,

nem lehet tiszteletlenül bánni a tagállamokkal, mert annak előbb-utóbb mindenki meg fogja inni a levét, és az olaszok joggal vannak felháborodva, ezért az eljárás nem volt helyes. Matteo Salvininak és Giorgia Meloni miniszterelnök asszonynak igaza van.

Hozzátette, azért támogatta Albert Costa volt portugál szocialista miniszterelnököt, „mert hosszú évek óta a kollégám, és a Magyarországgal mindig rendes volt, fair volt, korrekt és méltányos. Alkalmasnak látom, hogy ezt a feladatot megoldja. Az észt külügyminiszter asszonynál (Kaja Kallas – a szerk.) pedig azért tartózkodtam, mert nem vagyok meggyőződve arról, hogy meg tudja oldani, (mert) ez egy nagyon nagy feladat. Észtország egy erősen háborúpárti ország, kifejezetten Oroszország legyőzését szorgalmazzák a háborúban. Szerintünk az orosz-ukrán háborúban nincs megoldás, mint a harc, és (az EU külügyi főképviselőjének) a mi álláspontunkat is képviselni kell majd. Hogy képes lesz-e erre, azt a jövő eldönti” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor a Patrióták Európáért jobboldali pártszövetségről is beszélt,

az új európai politikai együttműködésről, amelyet vasárnap Bécsben jelentett be Herbert Kickllel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével és Andrej Babis korábbi cseh kormányfővel.

Beszéljünk egy kicsit a szóról meg az érzésről, amit a patriotizmus és a patrióta takar! Mi szeretjük a hazánkat, sőt, szenvedélyesen szeretjük a hazánkat – hangsúlyozta a miniszterelnök.

És mi nem akarunk olyan Európát, amely elveszi, elszürkíti, eltünteti mindazt, ami nekünk, hazafiaknak fontos. Ilyen gondolkodású emberek gyűltek össze, vagy kezdenek összegyülekezni az alá a zászló alá, amit vasárnap Bécsben emeltünk föl hárman: a legnagyobb osztrák párt, a legnagyobb cseh párt, és a legnagyobb magyar párt elnökei. És gyűlnek a zászló alá: gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselőcsoport, mint azt most bárki gondolná. Még 4-5 nap, és sokan meg fognak lepődni – tette hozzá a kormányfő, aki azt is elárulta, hogy sok mindenkivel zajlanak tárgyalások, és a frakció alakulóülése július 8-án lesz majd.

Arra a kérdésre, hogyan pozícionálja a szövetséget a palettán, a miniszterelnök kifejtette:

„A mi nevünk azt jelenti, hogy hazafiak Európáért. Mi olyan hazafiak vagyunk, akik szenvedélyesen szeretik a hazájukat és fontos nekik Európa. A saját hazánk érdekében akarunk egy erős európai együttműködést. Nem akarunk európai birodalmat, nem akarunk Európai Egyesült Államokat, nem akarunk egy szürke, Brüsszelből vezérelt masszát, parancsuralmi rendszert. Nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarunk a saját nemzeti zászlóink alatt.”

Mi romlott el? – tette fel a kérdést a miniszterelnök.

Az európai emberek békét akarnak, ez elromlott. Béke helyett az európai emberek ma háborút kapnak. Rendet akarunk meg biztonságot, de ehelyett az európai emberek migrációt kapnak és ebből fakadó terrorveszélyt és bűnözést.

Ezen kívül fejlődést is akarnak az európai emberek: gazdasági növekedést, több fizetést, jobb állásokat, jobb és biztonságosabb, egzisztenciálisan is ígéretesebb életet. Ehelyett ma stagnálást kapnak.

Az európai gazdaság megrekedt – mondta Orbán Viktor, aki kifejtette, hogy ennek számos oka van, többek között a Bizottság és annak vezetője rossz döntéseinek köszönhető ez a helyzet. Ezért ez az új szövetséget a változás mellé, a béke, a rend és a fejlődés területére helyezné el.

Ha ideológiailag nézzük, miután hazafiak vagyunk, ez az európai kultúrában jobboldalt jelent, aki hazafi, az jobboldali, a baloldaliak internacionalisták. Ha regionálisan nézzük: ez egy összeurópai párt lesz, amely Közép-Európából indult ki, de aztán maga köré gyűjtött nyugat-európai pártokat is. Tehát egy összeurópai politikai szerveződésről beszélünk.

A miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt hetekben számos európai vezetővel tárgyalt, köztük Melonival és Le Pennel. A cél az volt, hogy legyen egy nagy, a hazafiakat, jobboldali embereket képviselni tudó nagy európai frakció, képviselőcsoport az Európai Parlamentben. Ebben mindenki egyetértett.

„Abban nem tudtam egyetérteni a hölgyekkel, hogy ezt hogyan és milyen lépésekkel kell megtenni. Ezért nem csatlakoztunk az olaszokhoz, hanem folytattuk a tárgyalásokat más pártokkal, más országokkal, és a végén ebből kerekedett ki ez a hármas kezdeményezés” – fogalmazott.

Orbán Viktor elárulta, hogy egy részletes akciótervvel is rendelkeznek.

A soros elnökség mottója, Make Europe Great Again, vagyis tegyük újra naggyá Európát. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a brüsszeli vezetők ezt a Trumpra történő utalást nyílt provokációnak vették-e.

„Amikor ezt szóba kerül, mindig elmondom, hogy én nem tudok arról, hogy Trump elnök úr naggyá akarná tenni Európát. Tehát ezt válasszuk el, és hogyha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy mi a világpolitikának szereplői akarunk maradni, sőt, a mostani hanyatlást, az erőnk fogyását meg akarjuk állítani, és ismét erősödni akarunk, akkor nekünk is naggyá kell válni. Hogy versenyezhetnénk egy magát naggyá tevő Amerikával, ha mi magunk nem válunk naggyá? Ez a helyes válasz. Az amerikai kísérletre ez a helyes európai válasz” – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha Európa jövőjéről gondolkodunk, de nem Trump elnök programja miatt, hanem a háború miatt, hiszen Európa legnagyobb gondja ma az ukrán-orosz háború, és Trump elnök úr világosan megmondta, hogy ő huszonnégy órán belül véget fog vetni ennek a háborúnak.

Tehát ha ő győz, akkor tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos, és ezért Európának fel kell készülnie arra a helyzetre gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással – fejtette ki a miniszterelnök.

Ez számos kérdést felvet Orbán Viktor szerint.

Hol lesz ebben a leosztásban Európa helye? Mi részt veszünk-e ebben, ki fogja képviselni érdekeinket? Egyáltalán mik is a mi pontos érdekeink? Ez a következő időszak legfontosabb kérdése. Erre Magyarország nem tud válaszolni, mert a mi bizottsági elnöki munkamódszerünk nem az, hogy Németország, Franciaország meg Olaszország helyett mi vezetjük Európát, vagy döntéseket hozunk – fogalmazott.

Amit mi tudunk tenni, és ez a mindenkori elnök feladata, hogy javaslatokat tegyen le az asztalra. Tehát mi nem döntünk, hanem segítjük a huszonhét miniszterelnök döntését. Minden Európa szempontjából fontos helyszínen ott leszünk, minden helyzetet föltárunk, mindegyik helyzetről jelentéseket fogok készíteni az európai vezetők számára, amit az Európai Tanács megtárgyalhat, és az nagy európai vezetők döntéseket hozhatnak – sorolta a miniszterelnök.

Én elő tudom segíteni, hogy ezekben a kérdésekben döntések szülessenek, az asztalra kerüljenek legalábbis ezek a kérdések abban a formában, ahogy politikusok azzal tudnak foglalkozni. Kell egy politikai típusú energia is, kezdeményezés, ami nem döntés, hanem leteszi az asztalra a helyzet világos leírását, a megoldási lehetőségeket, majd utána fölhívja az európai vezetőket, hogy hozzák meg a szükséges döntéseket. Ebben a módszerben fogunk haladni – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Azon kérdésre, hogy mi az, amiben Magyarország továbbra is megvédi az érdekeit, és mi az, amiben esetleg kompromisszumkész a soros elnökségre való tekintettel, a miniszterelnök úgy válaszolt, hogy „nem megyünk fejjel a falnak.”

Orbán Viktor azt mondta, a nemzetközi diplomáciai kultúrában az, amit Magyarország képvisel, és ahogy képviseli, az nyilvános, nyílt és egyenes. A kormányfő úgy véli, ez néha konfliktusokkal jár, de erény.

A világnak olyan sarkában élünk, hogy ha nem nevezzük nevükön a dolgokat, nem hozunk meg időben döntéseket, rámegy az országunk. Mint ahogy rámehet egész Európa azzal, hogy a szőnyeg alá söpri a problémákat, ahelyett, hogy őszintén szembesülne azokkal – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette:

a magyar elnökség azért fog jót tenni Európának, mert a legnehezebb kérdésekről is nagyon nyíltan fogunk beszélni anélkül, hogy befolyásolni akarnánk a döntéshozókat.

A kormányfő kiemelte, hogy Magyarország lendületet tud adni az Európai Uniónak úgy, hogy közben nem tévedett nagyságrendet.

Fontos, hogy a világban mindenki tudja, hogy hol a helye. Nekünk, magyaroknak is megvan a helyünk, megvannak az erényeink, a hibáink, megvannak a képességeink. Tudjuk, hogy mit lehet tőlük várni, és legjobb tudásunk szerint, amink van, hozzá is fogjuk tenni Európa értékeihez a következő fél évben. Ezt lehet várni a magyar elnökségtől. Lesznek meglepő dolgok – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint, mint a magyar soros uniós elnökség fő célkitűzése,

az illegális migráció megfékezésének érdekében a magyar elnökség tehet javaslatokat, de döntenie közösen, az uniós vezetőknek kell.

Orbán Viktor szerint a nemrég beharangozott migrációs paktum láthatóan nem működik, ezért először egy hatékony megoldásig kell eljutni. Ennek alapja az lenne, hogy ne büntessék meg Magyarországot a migrációs politikájáért, hanem inkább vegyék azt át tőle, hiszen úgy sok minden egyszerűbbé válna.

Hozzánk nem lehet illegálisan bejönni, az bűncselekmény. Inkább ezt vegyék át, ne Magyarországot akarják rávenni, hogy megváltoztassa a szabályait. Mi megvédtük magunkat a migrációtól, ők nem. Lesz egy nyílt beszélgetésünk, ahol természetesen lesznek javaslataink a továbblépésre – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök kiemelte, Magyarország eszközök tekintetében is szeretne közös nevezőre jutni, hogy az megerősítése az európai versenyképességet.

Szeretnénk egy nagy versenyképességi megállapodást tető alá hozni. Szerintem hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat. A gazdaság felpörgetéséhez nem adókat kell kivetni, hanem a gazdaság szereplőit kell támogatni. Jelenleg napirenden vannak olyan intézkedések, amiket szeretnénk revízió alá venni.

Ilyen például, hogy az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben – fogalmazott.

A miniszterelnök tárgyalt az elnökség előkészítése során a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik ezt egyáltalán nem akarják, mert ha ők visszaütnek, Európa sokkal többet veszíthet.

Az Európai Unió közel áll hozzá, hogy belekeveredjen egy kereskedelmi háborúba a keletiekkel, amin csak veszíthet. Itt tehát nem elzárkózása, hanem sokkal inkább a kapcsolatok megerősítésére, élénkebb kereskedelemre volna szükség – véli a kormányfő.

A miniszterelnök kitért a zöld átmenet problémájára is. Európában ugyanis olyan politikát valósítottak meg az elmúlt években, aminek az eredménye ma az, hogy több kőszenet használunk, mint az egész zöld átmenet előtt. Emellett a rossz szabályok, amiket meghoztak, az energiaárak kétszeres-háromszoros mértékű növekedéséhez vezettek.

Azért nem tudunk versenyezni a kínaiakkal, meg az amerikaiakkal, mert náluk az energiaárak jóval olcsóbbak, mint nálunk. Ettől Európa lakossága szenved. Mi még úgy, ahogy a rezsivédelemmel meg tudjuk védeni a magyarokat, de Európa összes országában mindenhol többet fizetnek az energiáért. Ezért az egész zöld energiapolitikát radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani – fogalmazott Orbán Viktor.

Magyarország szempontjából a legnagyobb lehetőség a féléves soros elnökségben az, hogy közelebb vigye Európát a békéhez – zárta a kormányfő.