Növekedés tapasztalható a nemzetpolitikai büdzsében, az ideinél is több pénzre számíthatunk 2018-ban. A jövő év a Külhoni Magyar Családok Éve nevet kapta, emellett meghirdetjük a Mátyás király Emlékévet is. A választást követően tudjuk majd megvizsgálni, hogy a nemzetpolitika mely területén tudunk előrelépni, jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Vajdaság Ma hírportálnak adott interjújában. A Vajdasággal kapcsolatban elmondta, hogy ott indult el az első gazdaságfejlesztési program, ez annak köszönhető, hogy Pásztor István, illetve a VMSZ rendelkezett olyan elképzelésekkel, amelyekkel a magyar kormány elé tudtak állni.

_{(Budapesti tudósítónktól)}

- Egymilliónál is többen vannak azok, akik felvették külhoni magyarként a magyar állampolgárságot. Sikerként értékeli ezt?

- Mindenféleképp az. 2004-ben a riogatáskor arról beszéltek Magyarországon, hogy nem is kérnék sokan a magyar útlevelet, ehhez képest azt mondhatom, igen, ez egy hatalmas siker. De nem kell a számok bűvöletébe esni. Ha százezren vették volna fel a magyar állampolgárságot, annak a százezernek is hatalmas dolog lett volna az okmány megszerzése. A határok változtatása nélkül a nemzetegyesítés ügyében óriási lépést tettünk előre. Sajnos területi alapú autonómiákat az elmúlt 27 évben nem sikerült létrehozni, viszont van egymillió új magyar állampolgár, akiknek többsége a Kárpát-medencében él. Ez is egyfajta autonómia, hiszen a magyar állampolgárokat – bárhol is éljenek a világon – megvédi a magyar állam. Biztonságérzetet adhat nekik az állampolgárság, de nyilván érzelmileg is sokat jelent, ahogy a nemzet egészének is, mikor azt érezhetjük, hogy együtt vagyunk, erősek vagyunk, büszkén vállalhatjuk magyarságunkat.

- Az érzelmi kérdésen túl megéri ma magyarnak lenni?

- Most jobban megéri magyarnak lenni, mint tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt. A magyar kormány olyan programokat indított el, amelyek erősítik a szülőföldön való boldogulást, s nem csak a magyar identitás megtartását, de gazdasági kapcsok létrejöttét az anyaország és a külhoni magyarság között. Most van egy olyan kedvező pillanat a történelemben, amikor – ha ügyesek a magyar vállalkozók – ,akkor le tudnak hívni forrásokat akár Bukarestből, akár Budapestről, akár megyei téren. Most van arra lehetőség, hogy a magyarok többek legyenek, mint a többségi nemzet tagjai. Az a célunk, hogy különb óvodákat, iskolákat, felsőoktatási intézményeket hozzunk létre a Kárpát-medencében, mint amilyeneket a többségi lakosság tud nyújtani.

- Tudnak élni ezzel a lehetőséggel a vállalkozók?

- A vállalkozók mindig az ügyességüknek köszönhetik a sikerességüket. Két éve, a 2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve program elindulása óta működünk együtt a Példakép Alapítvánnyal, keressük a határon túli példaképeket is. A határon túli vállalkozók vannak olyan ügyesek, mint a magyarországiak, sőt, sok esetben akár ügyesebbek is. Nekik nemzeti kisebbségi sorsban kell jó eredményeket produkálni, ezért leleményesebbek tudnak lenni, gyorsabban tudnak reagálni, arról nem is beszélve, hogy több nyelven tudnak megszólalni. A magyar mellett beszélik a helyi nyelvet, az iskolában megtanulnak két másikat, így azonnal négy nyelv birtokában, jó szakmai felkészültséggel tudnak fellépni.

- Van-e olyan jelenség, hogy a magyar állampolgárságot ugródeszkaként használva a fiatal és tehetséges határon túli magyar azonnal Nyugat-Európa felé veszi az irányt?

- Biztosan van ilyen, de az itteni magyar állampolgároktól se kérdezzük meg, mire használják az útlevelüket. Szerintem nincs is jogunk ezt megkérdezni. Ha erre használja, hát legyen. Én semmi rosszat nem látok ebben.

- Azaz a régi riogatás a beözönlő 23 millió románról nem volt valós.

- Ez a státustörvény idején hangzott el így. Akkor az összes parlamenti párt vezetője elfogadta a javaslatot, a koccintást követően Kovács László pedig azonnal ellene kezdett beszélni.

- Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök nemrég mégis elővette ezt a témát, mikor arról beszélt, nem szabadna engedni a határon túli magyarokat részt venni a szavazáson.

- De reményeink szerint Gyurcsány Ferenc nem képezi le a magyar politikai közvéleményt. Szerintem nagyon jó volt, hogy ő ezt mondta, hiszen nagyszerűen összekovácsolta a határon túli magyarságot, ezek után még azok is el fognak menni szavazni a tavaszi választásokon, akik esetleg eddig nem akartak részt venni a voksoláson. Baloldali belharcnak lehetünk tanúi. Gyurcsány Ferenc tudja, hogy az MSZP-n belül nem mindenki ért egyet ezzel a véleménnyel, ő azokra a szavazókra koncentrál, akiket el tud csábítani az MSZP-től. Aljas dologhoz folyamodik, a határon túli magyarok ellen kampányol, ezzel próbál saját magának szavazatokat gyűjteni. Szerintem egyáltalán nem érdekli őt a kérdés, nem hiszem, hogy foglalkozna a határon túli magyarokkal, ahogy a magyarországi magyarok se érdeklik különösebben. Az összes parlamenti párt támogatja a határon túli magyarságot, a magyar nemzetpolitikát, kivéve a Demokratikus Koalíciót, igaz, nekik nincs is önálló frakciójuk az Országgyűlésben.

- A területi autonómiát valóban nem sikerült elérnünk sehol. Ez azt jelenti, hogy le kell tennünk erről a tervről?

- A területi autonómia megvalósulásához számos feltételnek kell teljesülnie egyszerre. Szükséges a helyi közösség többségének egyértelmű akarata, a magyarországi politikai erők támogatása, a helyi többségi közvéleményt is meg kell nyerni, a többségi politikai erőket szintúgy, s nagyhatalmi szimpátia is szükséges. Ha mondjuk Székelyföldet nézzük, amíg a helyi magyar társadalom többsége nem így gondolkodik, vagy nem érdekli különösebben a kérdés, a román politikai erők ellentétes véleményen vannak, a román közvélemény pedig nem foglalkozik vele, addig nem lehet efelé haladni. Az eddig használt eszközök nagyjából kifulladtak, s én azt se látom, hogy lenne egy népszerű vezető, aki a székelyföldi autonómia ügye élére állna, s tömegek követnék. Mi Magyarországról nem tudunk senkire ráerőltetni autonómiát. Tarthatunk mi különböző konferenciákat, de ezt helyi szinten kell intézni. Vannak viszont jó példák, a vajdasági autonómia például megerősödött, ehhez kellett a Vajdasági Magyar Szövetség, élén Pásztor Istvánnal. Ő egy személyben összekötő kapocs Belgrád és Budapest között, nyilván a VMSZ-szel és a Magyar Nemzeti Tanáccsal a háta mögött.

- A térségben szinte minden országgal jó Magyarország viszonya, kivéve Ukrajnát. Budapest láthatóan nem hajlandó elfeledni az ukrán oktatási törvényt. Hatékony ez a fellépés?

- Úgy tűnik, hogy csak ez tud hatékony lenni. Huszonhat évvel ezelőtt lett független Ukrajna,s Magyarország ismerte el elsőként. Azóta politikai irányvonaltól függetlenül mindig támogattuk Ukrajnát, kétoldalú kapcsolatokban és nemzetközi színtéren egyaránt. Ők ebből a viszonyból farolnak ki éppen, ráadásul egy olyan vezetés, amely hivatalosan a „demokratikus erőket” képviseli. Mi előre szóltunk, ha elfogadják a törvényt, az Budapest reakcióját fogja kiváltani. Nem tudom, változhat-e Kijev álláspontja, a miénk biztosan nem fog.

- Várható-e jövőre változás a nemzetpolitikai büdzsében?

- Növekedés tapasztalható, az ideinél is több pénzre számíthatunk 2018-ban. A jövő év a Külhoni Magyar Családok Éve nevet kapta, emellett meghirdetjük a Mátyás király Emlékévet is. A választást követően tudjuk majd megvizsgálni, hogy a nemzetpolitika mely területén tudunk előrelépni. A Vajdasággal kapcsolatban el lehet mondani, hogy ott indult el az első gazdaságfejlesztési program, ez annak köszönhető, hogy Pásztor István, illetve a VMSZ rendelkezett olyan elképzelésekkel, amelyekkel a magyar kormány elé tudtak állni. Ott évek óta futó programok működnek, gondolok akár a falugondnoki programra, akár a felsőoktatási intézménybe járó diákok támogatására, vagy az elsősöknek adott iskolakezdési csomagra. Azt lehet mondani, a Vajdaságban a legjobb a magyarság szervezettsége az összes határon túli terület közül, ez főleg annak fényében érdekes, hogy húsz évvel ezelőtt különböző okokból a legrosszabb helyzetben volt az ottani magyarság az összes régió közül. A vajdasági magyarság kitartott szülőhelyén, s politikailag is nagyon jól megszervezte saját magát.

Sitkei Levente