A vajdasági magyarok közel háromnegyed része élt a könnyített úton történő honosítás lehetőségével. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete a Vajdaság Mának nyilatkozva egyértelművé tette: a hivatalos Budapest továbbra is teljes vállszélességgel támogatja Szerbia EU-s felzárkózását és szorgalmazza a magyar beruházásokat Szerbiában. Ehhez, mint az a vele készült interjúból kiderül, adottak a feltételek: továbbra is jól alakulnak a két ország közötti kapcsolatok.

- Száz évvel az I. világháború befejezését követően és néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója után miként jellemezné Magyarország és Szerbia, a magyarság és a szerbség viszonyát? Mit jelent ma magyar nagykövetként tevékenykedni Belgrádban?

- Magyar nagykövetnek lenni bárhol a világon megtisztelő feladat, nagyon komoly megtiszteltetés. Ez Belgrádban sincs másként. Ami a magyar-szerb kétoldalú kapcsolatokat, a kormányközi kapcsolatokat, a két ország közötti viszonyt illeti, azok soha nem voltak ennyire jók, kiegyensúlyozottak és problémamentesek, mint napjainkban. 2013 óta tart a megbékélési folyamat, azóta nem múlt el olyan év, hogy a két ország miniszterelnökei, külügyminiszterei, egyes szakminiszterei, parlamenti elnökei, államfői ne találkoztak volna. Jóllehet, alig néhány hete alakult meg csupán a régi-új magyar kormány a jövő hétre már Belgrádba várjuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

- Szijjártó miniszter úr milyen céllal érkezik Belgrádba?

- Alapvetően energetikai témájú konzultációkat folytat majd a miniszter úr a szerb fővárosban. Ez egy háromoldalú megbeszélés lesz a bolgár, a szerb és a magyar miniszterek között.

- Idén folytatódik-e a korábbi évek gyakorlata, lesz-e közös kormányülés? Az év februárjában volt már egy ilyen…

- A terv az, hogy a következő kormányülésre még az év vége előtt sor kerüljön. Az, hogy pontosan mikorra várható és milyen helyszínnel, annyi bizonyos, hogy ezúttal Szerbiában fogjuk megtartani. Az időpont azonban még nem került rögzítésre, lévén, említettem, a közelmúltban alakult meg a magyar kormány.

- A magyar és a szerb államfő részvételével 2013-ban Csurogon megtörtént a történelmi főhajtás, azóta folyamatosan felfelé ívelő pályán van a két ország kapcsolata. Milyennek látja most a csillagok állását, mire lehet számítani a folytatásban?

- Én bízom abban, hogy azt az utat, amelyet 2013-ban közösen megkezdtünk, tudjuk folytatni. Én egyik fél részéről sem látok olyan akadályt, amely ezt meggátolná. Arra számítok, hogy a jövő heti miniszteri látogatást a nyári szabadságolásokat követően majd újabb és újabb konzultációk követik. Ha megnézzük, hogy a negyedik magyar-szerb kormányzati csúcson hány megállapodás került aláírásra, mennyire szerteágazó területeken írtunk alá megállapodásokat, akkor az jelzi azt, hogy az együttműködés területei még további kiaknázásra várnak. Bevallom őszintén, hogy 2016-ban Nišben, amikor a harmadik magyar-szerb kormányzati csúcsot rendeztük és két megállapodást írtunk alá, akkor én azt gondoltam, hogy nagyjából kimerítettük azokat a területeket, amelyeket kormányközi megállapodás szintjén le tudunk fedni, aztán, ahogy mélyebbre ástunk, kiderült, hogy ez koránt sincs így. Mindig vannak újabb és újabb területek, ahol az együttműködést el tudjuk mélyíteni. Ebben az esztendőben, illetve a következő években majd az lesz a feladatunk, hogy azokat a megállapodásokat, amelyeket februárban aláírtunk, azokat tartalommal megtöltsük.

- Sor kerül-e belátható időn belül a magyar-szerb akadémiai vegyes-bizottság többéves tevékenységét lezáró rendezvényre?

- Én nagyon remélem, hogy igen. Mielőtt az elmúlt év őszén erről a zárórendezvényről beszélni kezdtünk, ezt megelőzően megkérdeztük a vegyes-bizottság magyar és szerb tagjait. Magyar részről jelezték, hogy készek ennek a zárórendezvénynek a megtartására, szerb részről viszont az a jelzés érkezett, hogy türelmet kérnek még. Én azt gondolom, hogy előbb-utóbb, ezzel együtt, ezt a rendezvényt majd meg tudjuk tartani. Természetesen az akadémiai vegyes-bizottság szerb tagjai véleményének a maximális tiszteletben tartásával.

- Hol tart a könnyített úton történő honosítás Szerbiában?

- Néhány hónappal ezelőtt köszönthettük a milliomodik új magyar állampolgárt. Számomra nem meglepő, hogy konkrétan egy vajdasági, gunarasi úriemberről volt szó, aki családjával együtt tette le az állampolgársági esküt. Ez is jelezte, hogy a vajdasági magyarság mennyire jelentős szerepet tölt be a magyar nemzetpolitikában és a honosítási eljárásban. A legutóbbi népszámlálás alapján 250 ezer magyar élt a Vajdaságban. Rendelkezésünkre álló adatok és becsléseink szerint eddig 180 ezren kértek és kaptak honosítást. A folyamat azonban tovább tart.

Folytatódik a vajdasági gazdaságfejlesztési program

- Melyek a legidőszerűbb teendők a két ország együttműködése terén?

Az aláírt megállapodások nagy része a gazdasági együttműködés területére vonatkozott. Február 10-én aláírtunk egy olyan, cégek közötti megállapodást, amely a szerbiai feldolgozóipari kapacitások bővítését célozta meg. A jövőben szeretnénk további hangsúlyt fektetni a gazdasági kapcsolatokra. A 2016-ban megkezdett vajdasági gazdaságfejlesztési program beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy minden korábbi elképzelésünket messzemenően meghaladta, hiszen nagyon rövid idő alatt nagyon komoly sikereket tudtunk elérni. Olyan területeken tudtunk előre lépni, amire korábban gondolni sem mertünk. Így ennek az évnek az lesz az elsődleges feladata, hogy ezt a gazdaságfejlesztési programot folytassuk, másrészt pedig föltárjuk a gazdasági együttműködésnek azokat a területeit, amelyekre eddig kevesebb figyelmet fordítottunk. Ezzel párhuzamosan pedig folytassuk a magyar cégeknek a helyzetbe hozását a szerbiai piacon.

- Márciusban tiszteletbeli konzulátus nyílt Kragujevacon. Mi célból?

- Azzal a céllal tettünk javaslatot a külgazdasági és külügyminisztérium felé a kragujevaci tiszteletbeli konzulátus megnyitására, hogy a gazdasági kapcsolatokat Szerbiának ezzel a térségével is fejlesszük. Bennünket szerb részről nagyon sokszor ér az a kritika, hogy a gazdasági kapcsolatok területén alapvetően a magyarlakta területekre koncentrálunk. Viszont az elmúlt néhány évben kísérletet tettünk arra, hogy Szerbia más régióira is kiterjesszük a gazdasági együttműködést. Többek között ezt a célt szolgálta 2009-ben az első szerbiai magyar tiszteletbeli konzulátusnak a fölállítása Nišben, és ugyanilyen céllal avattuk föl Kragujevacon március 22-én a második magyar tiszteletbeli konzulátust. Kragujevacot nem kell bemutatni, egy rendkívül fontos szerbiai ipari központ, komoly gazdasági potenciállal. Eddig ez a terület a mi radarunkról lemaradt, éppen ezért tettünk arra kísérletet, hogy bevonjuk ezt a területet is a magyar külgazdaságnak és külpolitikának a térképére. Az én célom az, hogy a jövőben további javaslatokat tegyek újabb tiszteletbeli konzulátusok létesítésére, ugyanilyen céllal, hogy a gazdasági kapcsolatokat fejlesszük és erősítsük.

- Az eddigi tapasztalatok milyenek, miként sikerült a magyar befektetőknek gyökeret ereszteniük Dél-Szerbiában?

2016-ban a harmadik magyar-szerb kormányzati csúcs margóján nyitottuk meg az OTP Bank dél-szerbiai regionális központját Nišben. Ettől azt vártuk, hogy a magyar vállalkozók meg tudnak jelenni majd Dél-Szerbiában is, hiszen egyértelmű, hogy minden olyan vállalkozó, aki külföldi beruházásban gondolkodik, alapvetően olyan banknak kéri majd a segítségét a hitelezéshez, amelyiket ismeri. Így a magyarországi vállalkozók, üzletemberek alapvetően az OTP-re, mint a legjelentősebb magyar bankra joggal gondolhatnak. De nem csak az OTP az egyedüli dél-szerbiai magyar befektetés. Említsem meg a MOL-nak az invesztícióit és említhetném még a leskovaci tejgyárat is, amely száz százalékban magyar tulajdonban van és értesüléseim szerint nagyon jól teljesít, kiváló eredményeket mutatott fel az elmúlt időszakban.

- Április 3-án a két ország külügyminisztere megnyitotta a Bácsszentgyörgy és Rastina közötti határátkelőhelyet. Mikorra várható a Kübekháza és Rábé közötti határállomás megnyitása?

- A tervek 2019-ről szólnak. Nagyon remélem, hogy ezt az ütemet tudjuk majd tartani és nem jön közbe semmi akadály. Reményeim szerint ennek a határátkelőhelynek a megnyitása ugyanolyan hatással lesz majd a térségben élő embereknek az életére, mint ahogy az Ásotthalom és Királyhalma közötti határátkelő megnyitásával történt. Ez utóbbi nagyon rövid idő alatt a harmadik legforgalmasabb átkelőhellyé vált a magyar-szerb határon.

A Szerbiára váró 35 tárgyalási fejezetből idén 17 megnyílik…

- Magyarország elkötelezett támogatója Szerbia EU-s felzárkózásának. Nagykövet úr mennyire optimista most, az EU és a nyugat-balkáni országok vezetőinek szófiai csúcsértekezlete után, Szerbia esélyeit illetően? Megvalósíthatónak tartja-e a 2025-ös csatlakozási céldátumot, vagy pedig az fog bekövetkezni, amit Macron francia elnök mondott, hogy új tagországok felvétele előtt az EU-nak előbb rendeznie kell saját sorait?

- A magyar külpolitikának egyértelműen az a célkitűzése, hogy Szerbia még 2025 előtt csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Ehhez mi minden lehetséges segítséget megadunk. Mocsáry Péter nagykövet kollégám 2016 óta teljesít szolgálatot, mint a szerb kormány mellé delegált integrációs szakértő. Én azt gondolom, hogy Péter mindkét kormány megelégedésére végzi a feladatát. Ami az előttünk álló időszakot illeti Szerbia EU-s csatlakozási folyamatában, a rendelkezésünkre álló információk szerint még a bolgár elnökség időszakában két fejezet megnyitása várható és előkészítés alatt áll három további fejezet, meglehetősen jó állapotban. Erre majd az osztrák elnökség alatt kerülhet sor. Ha ezeket összeadjuk, illetve figyelembe vesszük, hogy 12 fejezet már megnyitásra került, akkor év végéig összesen 17 fejezet kerülhet megnyitásra. Ha azt nézzük, hogy 35 fejezet van összesen, akkor már majdnem a felénél tartunk. Amit mi tudunk tenni ebben az ügyben, az, amit eddig is tettünk: minden lehetséges fórumon kiállunk Szerbia EU-integrációs folyamatának támogatása mellett. Az elmúlt években Szijjártó miniszter úr mindig elsőként szólalt fel Brüsszelben, amikor a szerb csatlakozási folyamat volt a téma. Én azt gondolom, hogy ez a jövőben sem lesz másként.

- Politikai elemzők szerint a nyugat-európai államok azért nem támogatják teljes mértékben a nyugat-balkáni országok integrációját, mert hogyha csatlakoznának az Európai Unióhoz, akkor nőne a bevándorlás ellenes államoknak a súlya az EU-n belül. Ha így van, akkor a csatlakozás ügye már nem csak attól függ, hogy az érintett országok teljesítik-e a tárgyalások lezárásához szükséges, korábban megfogalmazott feltételeket…

- Én azt gondolom, hogy a csatlakozási folyamat vonatkozásában, amikor a feltételek teljesítéséről beszélünk, akkor nem csak a migráció témaköre az, ami meghatározó, hanem nagyon sok más terület. Az kétségtelen, hogy jelen pillanatban (talán) nincs fontosabb kérdéskör az EU-ban, mint a migráció, különösen annak az illegális vetülete. Ami az EU tagállamoknak a magatartását illeti, azért azt ne feledjük el, hogy ebben a tekintetben az EU tagállamok között is folyamatosan változik a helyzet. Néhány évvel ezelőtt Ausztria teljesen más álláspontot képviselt, mint ma. Ma az osztrák és a magyar álláspont között rengeteg hasonlóság van, majd hogy nem egybeesik a két ország álláspontja ebben a vonatkozásban. Ne feledjük el, ahhoz, hogy Ausztriában olyan színű kormány alakult meg, mint amilyen megalakult, abban nagyon komoly szerepe volt az illegális migrációval kapcsolatos osztrák közfelfogásnak. Ne feledkezzünk el arról, milyen változások következtek be Olaszországban, ahol egy, a migrációval kifejezetten szemben álló kormányzat állt fel néhány nappal ez előtt és a rendelkezésre álló információkból én azt olvastam ki, hogy a következő brüsszeli üléseken az olasz delegáció a korábbiakhoz képest egy lényegesen eltérő álláspontot fog képviselni. Tehát amíg az olasz delegáció a korábbiakban egy bevándorláspárti álláspontot képviselt, addig most sokkal inkább egy migrációellenes álláspontot fog képviselni. Tehát, azt gondolom, hogy az EU-n belül, a tagállamokon belül is folyamatosan változik a helyzet. Épp ezért nem szabad csak és kizárólag arra összpontosítani a szerb integrációs folyamatot, hogy most éppen milyen álláspont van az EU tagállamok között a migrációt illetően. Ez kétségkívül rendkívül fontos, de nem az egyetlen kérdés. Épp ezért nem gondolom, hogy csak ez a téma határozza majd meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát.

- Nagykövet úr szerint mit tehet most a csatlakozás ügyében elkötelezett szerb kormány annak érdekében, hogy gyorsítsa a felzárkózás folyamatát?

- Amit a szerb kormány jelen pillanatban tud tenni, az nem más, mint az, hogy folytatja a megkezdett utat, folytatja a felkészülést, a csatlakozási fejezeteknek a megtárgyalását és a lehető legjobb tudása szerint elvégzi a munkát, elkészíti a házi feladatát és leteszi az asztalra Brüsszelben, jelezve, hogy a maga részéről a szerb kormány kész az egyes csatlakozási fejezetek és a teljes csatlakozási folyamat lezárására. Jelen pillanatban ez az egyetlen követhető és követendő út.

- Milyennek látja a magyar-szerb együttműködést a migránsválság ügyében?

- Folyamatos magyar rendőri kontingensek teljesítenek szolgálatot úgy a szerb-macedón, mind pedig a szerb-bolgár határon. A két ország belügyminisztériumának az együttműködése továbbra is zökkenőmentes. Én nem érzékeltem semmilyen problémát ezen a téren sem az elmúlt időszakban.

Ternovácz István